Ziman Zsuzsa

Valahogy mindannyian úgy indulunk neki az életnek, hogy nincs használati útmutatónk önmagunkhoz.

Aztán próbáljuk megfejteni magunkat. Miért sértődöm meg ezen ennyire? Miért választok újra és újra hasonló helyzeteket? Miért olyan nehéz néha közel kerülni valakihez, miközben éppen erre vágyom?

Az emberi működés egyszerre lenyűgöző, megható és olykor kifejezetten mulatságos. Sokszor elképesztő kreativitással tudjuk megnehezíteni a saját életünket, miközben valójában mindannyian kapcsolódásra, biztonságra és elfogadásra vágyunk.

Mentálhigiénés szakemberként, pár- és családterápiás szemléletű segítőként, abban támogatom a hozzám fordulókat, hogy jobban megértsék saját működésüket, érzéseiket, kapcsolataikat és azokat a mintázatokat, amelyek sokszor észrevétlenül alakítják életüket.

Hiszem, hogy az önismeret nem öncélú elfoglaltság, hanem az egyik legfontosabb eszközünk ahhoz, hogy tudatosabban éljünk, szabadabban döntsünk és kiegyensúlyozottabb kapcsolatokat alakítsunk ki.

Munkám során nem tökéletes embereket vagy tökéletes megoldásokat keresek. Sokkal inkább kíváncsiságot és nyitottságot arra, hogy valaki ránézzen önmagára – akár a nehezebb részekre is. Mert a változás gyakran ott kezdődik, amikor már nem csak azt kérdezzük: „Miért történik ez velem?”, hanem azt is: „Mit tudhatok meg ebből magamról?”

A közös munka során olyan biztonságos teret szeretnék nyújtani, ahol nem kell tökéletesnek lenni. Az önismeret számomra nem a tökéletességről szól, hanem arról, hogy egyre otthonosabban tudjunk jelen lenni a saját életünkben.